A húsvéti nyuszival kezdődött az egész... Most elsősorban új-zélandi vörös és kosorrú törpenyúl fajtákkal foglalkozom. Kalandos úton szereztem egy pár bécsi fehér nyulat is, mert mindig szerettem a fehér nyuszikat, csak ne lenne piros szemük. Így lett kékszemű is :)
A színgenetika különösen érdekel.

Lili továbbra sem hajlandó Lalival :( Már kiraktam őket együtt az udvarra. Lili ásott, őrizte is a házát. Szemtelenül le is feküdt, kirakta a lábait oldalra, de ha Lali közeledett, azonnal nyüszíteni kezdett. Még harapni is képes volt :((( Megpróbáltam, de még Vili se bírt vele. Voltam kedves vele, aztán fenyegetőztem is: ha így folytatja, akkor a fazékban végzi.

Egy haszna azért volt a kiengedésének: élmény volt nézni, ahogy a hülye veszekedő tyúkok között rendet vág :))) A négy együtt menekült előle. Talán ez közelebb hozta őket.

Zsiráf (vagy Krumpli) csúnyán lekopaszodott, vedlik. A másik kevésbé, és ma bizalomgerjesztően kotkodácsolt, meg fészket kapart, és ráült. A taraja kivörösödött. Mostanra mindkettőjüké meggyógyult a ketreces csipkelődés után.

A ma este békésebben telt. Megvártam, amíg a régiek bemennek aludni, és az újakat azután tettem be. Álmukban nem bántották őket. Hajnalban rohantam kiengedni őket, már dúlt a hatalmi harc.

Egy Gizi-kölyök kimászott a fészekből, és kihűlt. Még élt, amikor megtaláltam. Melengettem a kezemben, de már késő volt :( De egyébként sem volt vele minden rendben, lehet, hogy nem véletlen volt.

Másnap reggel pedig Achmed kölykét találtam kint. Már háromszor kirakta az anyja a fészekből, az elején be se gyűjtötte a többivel. Eddig mindig visszaraktam melegedni. Ezúttal nem sikerült.

Szegény Gizivel morogtam két napja,hogy mit képzel az öt poronttyal. Erre a másik két nyúlnak egy se jött össze. Lilinek tényleg nem, már Achmedről is lemondtam. Erre délben rohan be a lányom, hogy épp szül. Későn kelő nyúl, már mondtam :)

Öt nyuszibaba van a fészekben :)

Neve még nincs, de úgyse tud magyarul :)

Szóval ő egy bécsi fehér nyúl.Már rég kerestem ilyet, Magyarországon nincs nagyon. Egy barátnőm szerzett be egy párat szintén igen kalandosan Ausztriában. Már meg is rendeltem egy picit :) Ahhoz, hogy párt is szerezzek neki az országban, valamivel több mint 300 km-t kéne utaznom. Így ha már bécsi, akkor inkább Ausztriában kerestem. Az egyszerűség kedvéért Ramsau am Dachstein-ból hoztam. Oda szálltam le egy hete. Hazajöttem, és csak két nap múlva vettem észre a hirdetést :( De úgyis akartam még egyet repülni, így a következő utat is oda terveztük.

Már németül telefonálni is izgalmas volt, hát még utána. A férfi, akivel beszéltem nem volt otthon, a felesége pedig hátraküldött a két, 10-11 év körüli fiával. Egész sikerélményem volt, hogy megértettük egymást.

Aztán mikor megláttam a nyulakat… Azt hittem, kaliforniaiak :( Aztán rájöttem, hogy frissen tetováltak, azért olyan fekete a fülük. Kiválasztottam egy szép fiúkát, beraktam a kocsiba, és irány haza. Legalább a fél utat az ölemben töltötte :) Meg szedtünk neki füvet útközben.

A kalandos kezdés kalandosan folytatódott…

Hat vöröses, meg két fehérebb. A maradék kettő szőrén-szálán eltűnt :(

a lila ló elalélt…

Lali az új nyuszink. Ha nem is ló, de csacsi: hatalmas fülei vannak :)

Húsnak árulták, nem is volt messze, elcsábultam. Gondoltam egy-egy alomra jó lesz, aztán meglátjuk… Hát, azóta kedvenc lett :)

Előző gazdája távirányítással gondozta a nyulakat: a felesége etette, aki viszont nem merte őket megfogni. Így Lali egy rettenetesen félős, ámde kíváncsi nyussz lett :) Második napra már elvette a kezemből a füvet, harmadik napon hozzámdugta az orrát. De a zajoktól továbbra is nagyon fél, és nagyot tud dobbantani :)

Keverék létére meglepően egyenletes szőre van, és a hasa is vöröses. Lili párja lesz.

Tíz pici vadas kölyök, némelyik vörösebb. Nagyon aktívak, talán a meleg miatt.